4. A nemzeti érték rövid,szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Apátfalva község a 18. század közepén újranépesült község a Maros jobb partján, Makótól 11 kilométerre. A török pusztítás után telepesei nagyobbrészt a Palócföldről, illetve a Jászságból érkeztek. A község gazdag népművészetéről és a hagyományos életmódhoz, szokásrendhez való ragaszkodásáról ismert környezetében. A 20. század során számos jeles néprajzkutató végzett itt gyűjtőmunkát.

 A község népi építészetét Banner János, Juhász Antal és Tóth Ferenc történész kutatta. A község lakóházai a 20. században többségükben az utcára véggel álló, 3-4 osztatú, vert falú vagy vályogházak. Tóth Ferenc szerint: „az apátfalviak palóc szemléletéből fakad, hogy kedvelték a különlegeset, a túldíszítettséget” – ez a díszítő hajlam mutatkozik meg a fűrészelt, áttört deszkázatú házoromvégeken is, amelyeket elsősorban a módosabbak készíttettek a helyi ácsmesterekkel. A szecesszió ízlésvilágát idéző deszkavégeket beszegték, majd előre megtervezett egységekre tagolták. Az oromzat legdíszesebb része a felső harmad gyakran félkörívben vagy háromszög alakban megtervezett része, melyet gazdagon áttört, fűrészelt rátétekkel díszítettek. A rátétek mintáit legtöbbször növényi motívumokból, de olykor geometrikus rozettákból szerkesztették, de előfordul olaszkorsós virágtő vagy állatábrázolás (ló) is. Az oromzatokat szintén finom, csipkeszerű mintázattal díszített deszkával szegték. Korábbi leírások szerint a deszkavégeket „látványosan festették” is.  Az igazán tehetős gazdák az udvarban álló hombárok, ha volt, akkor az ún. kisház oromzatát is a házéhoz hasonló deszkavéggel készíttették. A 20. század első felében a kerítések, nagykapuk deszkázata is hasonlóan díszes volt.

Napjainkban még számos ház oromzatán látható cifra deszkavég, azonban számuk fogy, a meglévők állapota pedig egyre romlik. A legszebb deszkavégek a Maros utca, Templom, utca, Kossuth és Rákóczi utca egykori gazdaházait díszítik. Ugyanakkor van példa a régi oromzat felújítására, illetve a régi mintákat követve új oromzat építésére is.

A rátétes, fűrészelt deszkavégek mellett napsugaras házoromzatok is készültek a községben, amelyek szerkesztése eltér a szegediekétől.

5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A fűrészelt, rátétes díszítésű deszkaoromzatok a csanádi tájon elsősorban az apátfalviakra jellemző. Az Arad-Csanádi Vasúttársaság századfordulón épült állomásainak szecessziós díszítését mintául vevő oromzatok egyedülállóak a megyében, szépségük, a helyi ácsok mesterségbeli tudását dicsérő kialakításuk a megyebeli népi építészet egyedi, figyelemre és megőrzésre méltó sajátsága.

6. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Tóth Ferenc: Apátfalva.(Száz magyar falu könyvestára) H- n., é. n., 82-99.

  Banner János: Apátfalva néprajzi vázlata. In: Banner János emlékezete, születésének centenáriumán. Szerk: Szabó ferenc. Békéscsaba-Szeged, 1989. 112-137. (Sajtó alá rendezte Tóth Ferenc)

Juhász Antal: Falu- és városkép, tanyai településforma. In: Csongrád megye népművészete. Szerk: Juhász Antal. Budapest, 1990, 33-56.

7. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

MELLÉKLETEK

Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

Kossuth Lajos u. 83.

Maros u. 104.

Rákóczi u. 82.