Apátfalvi gyúrott béles
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
|
□ agrár-és élelmiszergazdaság |
x egészség és életmód |
□ épített környezet |
|
□ ipari és műszaki megoldások |
□ kulturális örökség |
□ sport |
|
□ természeti környezet |
□ turizmus |
|
1. A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Apátfalva
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
x települési □ tájegységi □ megyei □ külhoni magyarság
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
Az apátfalvi hagyományos sült tészták közül ünnepi ételnek számított, és számít ma is a béles. Nevét a két tésztalap közé simított, gazdag töltelékrétegről kapta. A béles a lakodalmak, búcsúk, keresztelők, első áldozáskor rendezett családi ünnepek egykor elengedhetetlen, de napjainkban is népszerű, kedvelt süteménye.
Hagyományosan a bélest kerek tepsiben, kemencében sütötték, ma már a szögletes tepsik férnek csak a gáz- vagy villanytűzhelyek, sparheltek sütőjébe.
A hagyományos gyúrott béles disznózsírral készült. Egy béleshez fél liter zsírt, fél liter tejfölt, fél liter cukrot, 2 tojást és egy pohár (1 dl) vizet használtak. Az összegyúrt tésztát kettéosztották, egyik részét kerekre nyújtották és a tepsi aljába helyezték. Erre terítették a tölteléket, amely leginkább dió, mák, alma vagy túró volt. A töltelékhez való 1 kg diót a nyújtódeszkán elterítve, sodrófával törték össze, majd 80 dkg cukrot, fél kg mazsolát kevertek hozzá, és tojásfehérjével állították össze. A darált vagy tört mák közé almát reszeltek vagy mazsolát kevertek, volt, aki reszelt citromhéjat is adott hozzá. Az almás tölteléket cimettel (fahéj), cukorral és zsemlemorzsával készítették. Szigeti György, tanár, autodidakta néprajzkutató fügés és mazsolás bélesről is írt. A béles felső tésztájának szélét késsel vagy ollóval kicakkozták, villa hegyével vagy gyűszűvel mintát nyomtak rá, majd színes cukorral díszítették.
A gyúrott béles ma is ünnepi sütemény, a Mihály-napi búcsú, a Langó-kápolnánál tartott búcsú, lakodalmak, keresztelők népszerű csemegéje. A tészta receptje némileg változott: a zsír egy részét margarinnal helyettesítik. A margarin kevésbé lágyítja meg a tésztát, így könnyebb nyújtani, tepsibe rakni. A bélest – a tészta zsírossága miatt ma is hajnalban gyúrják és sütik, mert a nappali melegben ellágyul a tészta. Készítését ügyesebb asszonyok ünnepre rokonnak, jó ismerősnek elvállalják. Volt falunap, amikor 30 kg lisztből gyúrták a bélest az asszonyok.
A gyúrott béles ma használatos receptje:
6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Szigeti György: Fejezetek Apátfalva néprajzából I. Anyagi kultúra. Apátfalva, 1999, 382-387.
8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
III. MELLÉKLETEK
1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja
2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek
3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat