{"id":562,"date":"2011-06-29T05:31:50","date_gmt":"2011-06-29T03:31:50","guid":{"rendered":"https:\/\/www.apatfalva.hu\/apatfalva\/?p=562"},"modified":"2011-06-29T05:31:50","modified_gmt":"2011-06-29T03:31:50","slug":"module-variations-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.apatfalva.hu\/?p=562","title":{"rendered":"Telep\u00fcl\u00e9st\u00f6rt\u00e9net – Ap\u00e1tfalva"},"content":{"rendered":"

Ap\u00e1tfalva t\u00f6rt\u00e9nelme<\/span><\/p>\n

Ap\u00e1tfalva a Maros jobb partj\u00e1n, Mak\u00f3t\u00f3l keletre, t\u00edz kilom\u00e9ternyi t\u00e1vols\u00e1gban fekszik. A mak\u00f3i kist\u00e9rs\u00e9g r\u00e9sze, amely az orsz\u00e1g d\u00e9lkeleti kapuja. M\u00edg r\u00e9gen a n\u00e9pek orsz\u00e1g\u00fatja haladt itt, ma a 43-as sz\u00e1m\u00fa f\u0151k\u00f6zleked\u00e9si \u00fat vezet \u00e1t Rom\u00e1ni\u00e1ba.<\/span><\/p>\n

Ap\u00e1tfalva \u2013 neve szerint \u2013 valamely monostor ap\u00e1tj\u00e1nak birtok\u00e1t k\u00e9pezte.<\/span><\/p>\n

A k\u00f6zn\u00e9p a mai napig P\u00e1tfalv\u00e1nak h\u00edvja, els\u0151 el\u0151fordul\u00e1sa a Pothfalua n\u00e9valak.<\/span><\/p>\n

Ap\u00e1tfalva keletkez\u00e9s\u00e9t a csan\u00e1di r\u00e9vnek k\u00f6sz\u00f6nhette, hiszen a telep\u00fcl\u00e9s a Maros partj\u00e1n, a csan\u00e1di v\u00e1rhoz vezet\u0151 utak tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l sz\u00fcletett meg.<\/span><\/p>\n

Az els\u0151 okleveles adat a XIV. sz\u00e1zadb\u00f3l maradt fenn, a k\u00f6zs\u00e9g neve 1334-ben a p\u00e1pai tizedlajstromban fordul el\u0151, ekkor m\u00e1r k\u00f6zepes nagys\u00e1g\u00fa Csan\u00e1d megyei telep\u00fcl\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott.<\/span><\/p>\n

A Maros – v\u00f6lgye a k\u00f6z\u00e9pkorban s\u0171r\u0171n lakott, az Alf\u00f6ldn\u00e9l jobban be\u00e9p\u00fclt, civiliz\u00e1lt ter\u00fclet volt. A gazdagon ben\u00e9pes\u00fclt t\u00e1j arculat\u00e1t a t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1sok sorozata semmis\u00edtette meg. A falut \u00e9s a Maros ment\u00e9n h\u00faz\u00f3d\u00f3 t\u00f6lgyerd\u0151t fel\u00e9gett\u00e9k, a sz\u00e1nt\u00f3k parlagon maradtak. A kegyetlen puszt\u00edt\u00e1sok nyom\u00e1n ember n\u00e9lk\u00fcliv\u00e9 v\u00e1lt a t\u00e1j.<\/span><\/p>\n

\u00a0A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g ut\u00e1n lassan n\u00e9pes\u00fclt be a t\u00e9rs\u00e9g, az elpuszt\u00edtott falvak t\u00f6bbs\u00e9ge azonban sohasem \u00e9p\u00fclt \u00fajj\u00e1. A telep\u00fcl\u00e9s neve a D\u00f3zsa-f\u00e9le paraszth\u00e1bor\u00fa kapcs\u00e1n ker\u00fclt be az orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be. Az Ap\u00e1tfalva melletti s\u00edkon orsz\u00e1gos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 \u00f6sszecsap\u00e1sra ker\u00fclt sor, a D\u00f3zsa-sereg egyik el\u0151retolt egys\u00e9ge 1514. m\u00e1jus 27-\u00e9n itt szenvedett veres\u00e9get a f\u0151\u00fari csapatokt\u00f3l. Egy nappal ezut\u00e1n a paraszti seregek gy\u0151zelmet arattak Nagylak mellett. Megtorl\u00e1sul D\u00f3zsa az egyik vez\u00e9r\u00e9t, Cs\u00e1ky Mikl\u00f3s csan\u00e1di p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t az ap\u00e1tfalvi r\u00e9vn\u00e9l kar\u00f3ba h\u00fazt\u00e1k. Ezek az esem\u00e9nyek a paraszth\u00e1bor\u00fa fordul\u00f3pontj\u00e1t jelentett\u00e9k, v\u00e9gs\u0151 szak\u00edt\u00e1st az urak \u00e9s a keresztesek k\u00f6z\u00f6tt.<\/span><\/p>\n

1750-ben vette kezdet\u00e9t a falu \u00fajratelep\u00edt\u00e9se, templom\u00e1t 1754-ben kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni. Az 1831. \u00e9vi koleraj\u00e1rv\u00e1ny – amely 137 \u00e1ldozatot k\u00f6vetelt \u2013 idej\u00e9n a helytart\u00f3tan\u00e1cs utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra Csan\u00e1d megye hat\u00e1rait le kellett z\u00e1rni. A kolera megsz\u0171n\u00e9sekor Szent Anna tisztelet\u00e9re \u00f6r\u00f6k \u00fcnnepet fogadtak, melyet minden \u00e9vben megtartanak.<\/span><\/p>\n

A z 1848-1849-es forradalmat \u00e9s szabads\u00e1gharcot baj n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9szelte \u00e1t a telep\u00fcl\u00e9s.<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

A millennium \u00e9v\u00e9ben Csan\u00e1d v\u00e1rmegye m\u00e9lt\u00f3an k\u00e9sz\u00fclt az \u00fcnnepre, hiszen ekkor adt\u00e1k \u00e1t a falu hat\u00e1r\u00e1ban a Maroson \u00e1t\u00edvel\u0151 k\u00f6z\u00fati hidat, amelyet m\u00e1r 1895-ben felavattak.<\/span><\/p>\n

Ap\u00e1tfalva \u00fajkori t\u00f6rt\u00e9nete k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadot \u00f6lel fel. N\u00e9pess\u00e9ge gyorsan fej\u0151d\u00f6tt, a korai id\u0151szakban fontos volt az \u00e1llattart\u00e1s, az \u00e9vek alatt egyre t\u00f6bb legel\u0151t t\u00f6rtek f\u00f6l, a meg\u00e9lhet\u00e9st a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s jelentette az emberek sz\u00e1m\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a k\u00f6zs\u00e9g fejl\u0151d\u00e9se lelassult, 1400-an vonultak be, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 173-an haltak h\u0151si hal\u00e1lt a frontokon.\u00a0<\/span><\/p>\n

1919.j\u00fanius 23.-\u00e1n a Rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s \u00e9s int\u00e9zked\u00e9seik hat\u00e1s\u00e1ra iszonyatos esem\u00e9nyek vett\u00e9k kezdet\u00fcket Ap\u00e1tfalv\u00e1n. Ekkorra elfogyott az ap\u00e1tfalvi emberek t\u00fcrelme a szabadrabl\u00e1st folytat\u00f3, megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1n csend\u0151rs\u00e9ggel szemben. Tettlegess\u00e9gig \u00f6sszesz\u00f3lalkoztak a megsz\u00e1ll\u00f3kkal, a harcokban h\u00e1rom rom\u00e1n katona vesztette \u00e9let\u00e9t, a helyiek agyonvert\u00e9k \u0151ket. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra \u00a0kivez\u00e9nyelt b\u00fcntet\u0151 sz\u00e1zadot a falu lakoss\u00e1ga k\u00e9t \u00f3r\u00e1n \u00e1t fel tudta tart\u00f3ztatni, v\u00e9g\u00fcl a rom\u00e1n csend\u0151rs\u00e9g bejutott a faluba, \u00f6sszefogdost\u00e1k az ellen\u00e1ll\u00f3kat, kiv\u00e9gezt\u00e9k \u0151ket, sokakat testileg- lelkileg egy \u00e9letre megnyomor\u00edtottak. 1925. okt\u00f3ber 25-\u00e9n avatt\u00e1k fel a \u201eKoszor\u00faz\u00f3 honv\u00e9dot\u201d \u00e1br\u00e1zol\u00f3 eml\u00e9km\u0171vet. A talpazat k\u00e9t oldal\u00e1ra 173 h\u0151si halott nev\u00e9t, a h\u00e1toldalra az 1919. j\u00fanius 23-i rom\u00e1n v\u00e9rengz\u00e9s 40 ap\u00e1tfalvi \u00e1ldozat nev\u00e9t v\u00e9st\u00e9k fel. Azonban, 1927. november 14-\u00e9n a hivatalos n\u00e9vsor elk\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor kider\u00edtett\u00e9k, hogy m\u00e9g 21-en estek \u00e1ldozatul a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1snak, \u00edgy az \u0151 nev\u00fck is felker\u00fclt a fel\u00faj\u00edtott eml\u00e9km\u0171re,hiszen eml\u00e9k\u00fck meg\u0151rz\u00e9se a mindenkor jelen t\u00e1rsadalom feladata. <\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt 1944. szeptember 25-\u00e9n vonultak be a szovjet katon\u00e1k Ap\u00e1tfalv\u00e1ra. A harcok elm\u00falt\u00e1val megkezd\u0151d\u00f6tt a falu \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se, a r\u00e9gi vezet\u0151knek t\u00e1vozniuk kellett, hely\u00fckre \u00faj vezet\u0151k \u00e1lltak. A rend fenntart\u00e1s\u00e1ra \u00f6nk\u00e9ntes rend\u0151rs\u00e9g kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/span><\/p>\n

Az 1950-es \u00e9vekben megt\u00f6rt\u00e9nt Ap\u00e1tfalva \u00e9s Magyarcsan\u00e1d egys\u00e9ges\u00edt\u00e9se Csan\u00e1d n\u00e9ven, \u00e1m r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl kider\u00fclt, hogy elhib\u00e1zott d\u00f6nt\u00e9s volt, ez\u00e9rt 1954-ben a k\u00e9t telep\u00fcl\u00e9st \u00fajra sz\u00e9tv\u00e1lasztott\u00e1k.<\/span><\/p>\n

Az 1956-os esem\u00e9nyek meghat\u00e1roz\u00f3 alakja Kereszt\u00fari Andr\u00e1s tan\u00edt\u00f3 volt.<\/span><\/p>\n

T\u00e1rsaival bizotts\u00e1got hoztak l\u00e9tre, k\u00e9rt\u00e9k a parasztokat a vet\u00e9s \u00e9s egy\u00e9b munk\u00e1k folytat\u00e1s\u00e1ra, elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a v\u00f6r\u00f6s csillagot a k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyekr\u0151l, a lakoss\u00e1g nyugalm\u00e1t nemzet\u0151rs\u00e9ggel biztos\u00edtott\u00e1k. A forradalom ideje alatt a k\u00f6zs\u00e9gben er\u0151szakos cselekm\u00e9ny, t\u00fcntet\u00e9s nem t\u00f6rt\u00e9nt.<\/span><\/p>\n

A telep\u00fcl\u00e9s n\u00e9pess\u00e9ge gyorsan fejl\u0151d\u0151tt. A kapitalizmus azonban alapjaiban t\u00e1madta meg a paraszti kult\u00far\u00e1t. A kapitalizmus leegyszer\u0171s\u00edtette a z \u00e9lete, \u00e9s mindenkit belek\u00e9nyszer\u00edtett a leg\u00e9lesebb t\u00e1rsadalmi harcba.<\/span><\/p>\n

\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Ap\u00e1tfalva saj\u00e1tos n\u00e9prajzi szigetet alkot, lak\u00f3i mai napig t\u00e1jsz\u00f3l\u00e1ssal besz\u00e9lnek. Hagyom\u00e1ny \u00e9s a szok\u00e1skincs\u00fck l\u00e9nyegesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az alf\u00f6ldi ember\u00e9t\u0151l, etnikailag meghat\u00e1rozott eleme a pal\u00f3cs\u00e1g, de keveredtek k\u00f6z\u00e9j\u00fck j\u00e1szok is. N\u00e9pi kult\u00far\u00e1ja nem rekedt meg a betelep\u00fcl\u00e9s szintj\u00e9n, b\u00e1r a technika \u00e9s a civiliz\u00e1ci\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sa jelent\u0151sen r\u00e1nyomta b\u00e9lyeg\u00e9t.<\/span><\/p>\n

\u00c9p\u00edt\u00e9szet\u00e9ben, b\u00fatorm\u0171vess\u00e9g\u00e9n, n\u00e9pi ker\u00e1mi\u00e1iban a mak\u00f3i \u00e9s a h\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyi mesterek hat\u00e1sa mutathat\u00f3 ki. A n\u00e9phagyom\u00e1ny \u0151rz\u00e9se mellett a falu n\u00e9p\u00e9t a m\u00e9lys\u00e9ges vall\u00e1soss\u00e1g jellemezte. Katolikus hit\u00fck nem formalit\u00e1sokban, hanem zsigereken \u00e1that\u00f3, mindennapi \u00e9let\u00fck\u00f6n \u00e1tsug\u00e1rz\u00f3 hitben mutathat\u00f3 ki.<\/span><\/p>\n

Az ap\u00e1tfalviak \u00f6ntudatosak, virtuskod\u00e1sra hajlamosak \u00e9s szalmal\u00e1ngszer\u0171en lobban\u00e9konyak. R\u00e9gen a nagy falusi rendezv\u00e9nyek ritk\u00e1n m\u00faltak el bicsk\u00e1z\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Igaz t\u00f6rt\u00e9net, hogy a 1920-ban a rekvir\u00e1l\u00f3 rom\u00e1n katon\u00e1kat vasvill\u00e1val vert\u00e9k ki a k\u00f6zs\u00e9gb\u0151l, ez\u00e9rt kapta a falu a \u201evit\u00e9z Ap\u00e1tfalva\u201d elnevez\u00e9st.<\/span><\/p>\n

A p\u00e1tfalvi n\u0151k h\u00edresek voltak sz\u00e9ps\u00e9g\u00fckr\u0151l, azt tartott\u00e1k r\u00f3luk, hogy besz\u00e9desek, t\u00e1ncot-mulatoz\u00e1st kedvel\u0151k \u00e9s cifr\u00e1lkod\u00f3ak.<\/span><\/p>\n

F\u00e9ja G\u00e9za, a h\u00edres falukutat\u00f3 tal\u00e1l\u00f3an \u00edrt a p\u00e1tfalvi n\u00e9pr\u0151l:\u201d Az \u00faj orsz\u00e1ghat\u00e1r sz\u00e9l\u00e9n d\u00e9li Csan\u00e1dban, Mak\u00f3 k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s sziget Ap\u00e1tfalva\u2026.F\u0151leg pal\u00f3c telepesek sziv\u00e1rogtak ide, s ut\u00f3daik ma is \u00e9lesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a d\u00e9li Tisza-vid\u00e9k n\u00e9p\u00e9t\u0151l. Ked\u00e9ly\u00fck sokkal l\u00e1gyabb, besz\u00e9d\u00fck kedves, szikr\u00e1z\u00f3, humoros. Nagyon vall\u00e1sos katolikusok, de ugyanakkor r\u00e1tartiak, g\u0151g\u00f6sek \u00e9s harciasok is. A vereked\u00e9s \u00e9s a bicsk\u00e1z\u00e1s kiirthatatlan \u201en\u00e9pszok\u00e1s\u201d Ap\u00e1tfalv\u00e1n.<\/span><\/p>\n

A sz\u00e9kelyekre eml\u00e9keztetnek, van benn\u00fck valami eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00f6rzsi vads\u00e1g, fejlett eszt\u00e9tikai hajland\u00f3s\u00e1g, b\u00e9v\u00fclr\u0151l folyton mosolyra csiklandoz\u00f3 \u00e9letkedv s misztikus hajlam is\u201d.<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ap\u00e1tfalva t\u00f6rt\u00e9nelme Ap\u00e1tfalva a Maros jobb partj\u00e1n, Mak\u00f3t\u00f3l keletre, t\u00edz kilom\u00e9ternyi t\u00e1vols\u00e1gban fekszik. A mak\u00f3i kist\u00e9rs\u00e9g r\u00e9sze, amely az orsz\u00e1g d\u00e9lkeleti kapuja. M\u00edg r\u00e9gen a n\u00e9pek orsz\u00e1g\u00fatja haladt itt, ma a 43-as sz\u00e1m\u00fa f\u0151k\u00f6zleked\u00e9si \u00fat vezet \u00e1t Rom\u00e1ni\u00e1ba. Ap\u00e1tfalva \u2013 neve szerint \u2013 valamely monostor ap\u00e1tj\u00e1nak birtok\u00e1t k\u00e9pezte. A k\u00f6zn\u00e9p a mai napig P\u00e1tfalv\u00e1nak h\u00edvja, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[40],"tags":[],"class_list":["post-562","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorised"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.apatfalva.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/562","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.apatfalva.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.apatfalva.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.apatfalva.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.apatfalva.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=562"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.apatfalva.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/562\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.apatfalva.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=562"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.apatfalva.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=562"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.apatfalva.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=562"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}